Azt hiszem, életem egyik LEGSZÖRNYŰBB reggele volt a mai. Mondhatnánk inkább azt hogy dele, hisz minden fél 12-kor történt. Gergő közölte velem, hogy vége, most ő elmegy a nyugatira... nem részletezem. Mindenki gondoljon itt arra, amire akar. Sírógörcs sírógörcs hátán, ami (véletlen) anyuéknak is feltűnt. Elmondtam nekik mindent, már úgy is mindegynek éreztem. Ők azt mondták, nyilvánvaló hogy Gerő kamuzik... Bár náluk minden kamu, amit nem látnak. Nem tudtam, kinek higgyek, természetesen Gergő felé húztam... Másfél órán keresztül hívogattam, mire végre felvette ezt a kurva telefont. Olyan ideges voltam... hogy azt elmondani nem lehet. Ha szeret, akkor miért akar velem ennyire kibaszni? Nem teheti ezt velem... Csak erre tudtam gondolni.
Aztán felvette, és azt mondta, hgy nem csinál hülyeséget. Mondjuk ebben még midnig nem volt oyaln biztos. "Tuti? igen. Biztos? nem.":@:@ Végül is hazamegy egyszer... remélem.  Gergő, SOHA TÖBBÉ NE IJESSZ MEG ENNYIRE!:'( SZÜKSÉGEM VAN RÁD. SZERETLEK.(LLLLLLLLLL)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.