Csönd. Némaságba burkolózó ködfátyol vezet céltalan utamon. ------------------------------------- Magány. Lélektépázó hiányérzet tornyosul szívem minden apró zugán.

Ostoba voltam, és naiv. A rózsaszín ködfalat, amit naivságomból építettem magam köré, folyamatosan rombolja a valóság. Nem értem, hogy lehettem ennyire felelőtlen. Hittem minden szavának, úgy éreztem, igazat mond, és most mégis rá kellett jönnöm, hogy mindvégig hazudott.…